Az egyesület alapszabálya

 

A Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület

egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya

1. Az egyesület neve: Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület

  1. Az egyesület székhelye: 4024 Debrecen Rákóczi u.63. I/3.

3. Az egyesület honlapjának megnevezése: www.kspe.hu

4.Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

Az egyesület határozatlan időtartamra jött létre.

 

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

A Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület közgyűlése a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv.(Ptk.) rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködésről dönt - a törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013.évi CLXXVII. tv.11.§.alkalmazásával.

 

II

Az egyesület célja, feladata és tevékenységei

  1. Az egyesület célja:

a)  egykori kiváló pedagógusok illetve tágabb értelemben a nevelésben, a közigazgatásban vagy a nevelők képzésében munkálkodó nagyhatású személyiségek életútjának és munkásságának feltárása és megörökítése, a gyakorló pedagógusok hivatástudatának megerősítése és a pedagógus pálya iránt vonzódó fiatalok érdeklődésének felkeltése;

 b)  nevelési-oktatási események és pedagógiai hagyományok tárgyilagos feltárása, valamint nevelési-oktatási intézmények, települések és régiók oktatási hálózatának, illetve pedagógiai alkotóműhelyek történetének kutatása és publikálása;

 c)  fórumok szervezésével hozzájárul az iskola mai világa valós problémáinak feltárásához, ezek jelzéséhez. Különösen a nevelés hatékonyságának előmozdítása és a tanulási esélyegyenlőtlenségek tekintetében észrevételeket, ajánlásokat tesz illetékes állami és önkormányzati szerveknek.

 

  1. Az egyesület céljai elérése érdekében végzett tevékenységei:

1.)   Az egyesület törekszik tömöríteni mindazokat a pedagógusokat, neveléstudományi és neveléstörténeti kutatókat, pártolókat, intézményeket és jogi személyeket, akik illetve amelyek önként vállalt feladatokkal közreműködnek vagy szakmai segítségnyújtással ill. anyagi támogatással hozzájárulnak célkitűzései megvalósításához.

 2. Az egyesület:

a)emléküléseket, emléknapokat, szakmai rendezvényeket szervezhet,

 b)megkülönböztetett módon foglalkozik névadója szellemiségének ápolásával, emlékének megőrzésével, munkássága ma is hasznosítható értékeinek terjesztésével,

 c)ösztönzi, segíti és szervezi neveléstörténeti kiadványok megjelentetését,

 d)kezdeményezhet vagy véleményezhet iskolai névfelvételt, emléktáblák állítását, emlékérmek létesítését,

e) ajánlásokat tehet pedagógusok állami, önkormányzati és intézményi elismerésére, kitüntetésekre,

 f)életút és visszaemlékezések megírására kérhet fel pedagógus személyiségeket,

 g)szakmai kérdésekben véleményt nyilváníthat, ajánlásaival segítheti állami, önkormányzati szervezetek és oktatási intézmények munkáját,

 h)neveléstörténeti pályázatokat írhat ki,

 i)tapasztalatcsere látogatásokat szervezhet bel- és külföldi szervezeteknél.

  j)Az egyesület tevékenysége valamennyi nevelési-oktatási intézményre kiterjed,    az óvodától a felsőfokú oktatási intézményekig.     

3.Az egyesület együttműködik mindazokkal az állami, önkormányzati szervekkel és intézményekkel, más társadalmi szervezetekkel, amelyek elősegítik működését, kitűzött feladatainak megvalósítását.

4./ Az egyesület közhasznú jogállású.

.Az egyesület az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

1./ Általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai, kollégiumi ellátás, felnőttoktatás, alapfokú művészetoktatás, fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, pedagógiai-szakmai szolgáltatás - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § (1) a)-u)(állami és önkormányzati feladat)

Ennek érdekében az egyesület: nevelési, oktatási ismeretterjesztő tevékenységet fejt ki, felkutatja azokat a pedagógusokat és ezek nevelési, oktatási módszereit, melyek sikeresek és tevékenységüket, módszereiket azzal népszerűsíti, hogy kiadja évenként a Pedagógusok arcképcsarnokát, amiben az előzőket közzé teszi. Eredményes pedagógusok módszereiről ankétokat szervez.

2./ Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolása,/művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása, művészeti intézmények / lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése-1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköréről 121§a)-b) (települési önkormányzat és megyei önkormányzat feladata).

Ennek érdekében az egyesület: ápolja névadójának /Karácsony Sándornak/ a pedagógiai hagyatékát, módszereit népszerűsíti. Kapcsolatot teremt hazai iskolákkal, szervezetekkel, határon túli magyar tannyelvű iskolákkal, amelyeket kiadványok, tankönyvek adományozásával segít. A kapcsolatok elmélyítésével erősíti az anyaországhoz való kötődést, a magyar nyelv eredményes oktatását. Ezen iskolák pedagógusai számára a hazai oktatási módszerek megismerését elősegíti.

3./ Együttműködés a középtávú tudomány -, technológia-és innováció-politikai stratégia kialakításában. 2004.évi CXXXIV. tv a kutatás –fejlesztésről és a technológiai innovációról 5. § (3)(.A Kormány. A tudományos élet képviselői, a vállalkozások, a társadalmi, gazdasági érdekképviseletek, civil szervezetek feladata.)

Ennek érdekében együttműködik felsőfokú pedagógusképző intézményekkel, didaktikai, pedagógiai módszerek ismertetésével. A Pedagógusok arcképcsarnoka kiadványait az intézeti könyvtárakban elhelyezi, pályaképek ismertetésével a pedagógus pályára való felkészülést segíti.

4. Kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődés támogatása. 2011. évi CLXXXIX. tv Magyarország helyi önkormányzatairól 13.§ (1) 7. (Helyi önkormányzatok feladata.)
Ennek érdekében: Helyi csoportok létrehozásával segíti a települési iskolahagyományok ápolását, helyi örökségvédelem elősegítését. Szorgalmazza a települési pedagógiai hagyományok ápolását, a helyi sajtókban való megemlékezéseket, a Pedagógusok arcképcsarnoka éves köteteit elhelyezi a felsőoktatási intézmények, Megyei könyvtár, Fővárosi Pedagógiai Intézet könyvtára állományában, hogy az érdeklődők és kutatók tájékozódáshoz, tudományos kutatásokhoz hozzáférhessenek. A honlapon közzéteszi az egyesületi tevékenység dokumentumait, az évenként megjelenő Pedagógusok arcképcsarnoka aktuális köteteit, ezzel is biztosítva a nyilvánosságot és elősegíti a tájékoztatást.
5. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.
Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
Az egyesületgazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi szolgáltatást nem nyújt.

 

 


III.
Az egyesület tagsága


1. Az egyesület rendes tagjai:
1.1 Az egyesület tagja lehet bármely büntetlen előéletű természetes személy, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, az egyesület céljaival egyetért, és felvételét írásban kéri. Az egyesület rendes tagja lehet magyarországi székhellyel rendelkező nem természetes személy is. A nem természetes személy tagot a képviselője képviseli.
A tagfelvétel iránti kérelmet az egyesület elnökségéhez kell eljuttatni.
A tagfelvételről az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

1.2. Az egyesület rendes tagjának jogai:

• részt vehet az egyesület rendezvényein, közgyűlésén, a közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület működésével kapcsolatban, indítványt tehet az egyesületet érintő kérdések megtárgyalására, jogosult szavazati jogát gyakorolni
• részt vehet az egyesület tevékenységében, a tag az egyesület tevékenységében – a jelen alapszabályban foglalt kivételektől eltekintve – csak személyesen vehet részt.
• felvilágosítást kérhet az egyesület tevékenységéről, amelyre az egyesület 30 napon belül köteles választ adni,
• minden tag választhat, illetve választható az egyesület szerveibe, illetve tisztségeire, amennyiben a tisztséggel kapcsolatos követelményeknek megfelel, és vele szemben jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott kizáró vagy összeférhetetlenségi ok nem áll fenn,
• indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira,
• a tagság legalább 1/3-a írásban az ok és cél megjelölésével közgyűlés összehívását kezdeményezheti,
• az egyesület tagjai illetve szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését kérheti a bíróságtól, ha az jogszabályba vagy a létesítő okirat rendelkezéseibe ütközik. A keresetindítás határideje a határozatról való tudomásszerzéstől vagy attól az időponttól számított 30 nap, amikor a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egy év elteltével per nem indítható,
• a tag a tagsági jogait – a jelen létesítő okiratban foglalt kivételektől eltekintve - személyesen gyakorolhatja,

1.3. Az egyesület rendes tagjának kötelezettségei:

Az egyesület tagja köteles az egyesület alapszabályát, határozatait betartani, elősegíteni az alapszabályban meghatározott célok megvalósítását.
Az egyesület tagja köteles a közgyűlés által megállapított tagdíjat minden év március 31-ig megfizetni, egyéb vagyoni hozzájárulás teljesítésére nem köteles.

1.4. Az egyesület rendes tagjának tagsági viszonya megszűnik:

• a tag halálával,
• nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
• az egyesület általi felmondással,
• a kilépéssel,
• a tag kizárásával,
• az egyesület megszűnésével

1.5. A rendes tag tagsági jogviszonyának felmondása
Amennyiben a tag a taggá válás alapszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg, az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja.
A felmondásról az elnökség határoz és a határozatát köteles a tagnak postai úton vagy személyes átvétellel - az átvétel időpontjának rögzítésével - kézbesíteni. A tag a kézbesítéstől számított 15 napon belül a határozat ellen az elnökséghez benyújtandó, de a közgyűlésnek címzett halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a közgyűlés bírálja el a következő ülésén.

1.6. A rendes tag kizárása
Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jogszabályt, a jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan megsérti, vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha tizenkét hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével.

A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább 12 havi mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is érvénytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. Az elnök a kizárást kezdeményező kérelem beérkezésétől számított 30 napon belüli időpontra köteles az elnökségi ülést összehívni. A kizárási eljárásban érintett tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárásáról lehetőleg az ezzel a napirendi ponttal összehívott első elnökségi ülésen határozni kell. Az elnökségi ülést egy alkalommal legfeljebb 30 nappal lehet elhalasztani. A tag kizárása tárgyában az indítvány beérkezésétől számított három hónapon belül az elnökségnek határozatot kell hozni. A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A határozatot a meghozatalát követő 8 napon belül a kizárással érintett tagnak írásban, postai szolgáltató útján tértivevényes levélben meg kell küldeni.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület elnökségéhez megküldött, de a közgyűlésnek címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnök 30 napon belüli időre köteles a közgyűlést összehívni. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát az elnök nyolc napon belül írásban köteles a kizárással érintett tagnak megküldeni, aki a határozat hatályon kívül helyezése iránt a Ptk. 3:35-3:36. §-ai alapján bírósághoz fordulhat.

A kizárásra okot adó magatartásról való tudomásszerzéstől, illetve a mulasztástól számított egy év eltelte után kizárási eljárás a taggal szemben nem folytatható le.

1.7. A tag – a kilépésének az elnöknek benyújtott írásbeli nyilatkozatával – a tagsági viszonyát indokolás nélkül, bármikor megszüntetheti.

2. Pártoló tag: Az egyesület pártoló tagja lehet az a büntetlen előéletű természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással kíván részt venni. A pártoló tag tagsági jogviszonya a belépési nyilatkozattal keletkezik, amelyet az elnökség egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással fogad el.
2.1. A pártoló tag jogosult az egyesület legfőbb döntéshozó szervének az ülésén tanácskozási joggal megjelenni, ott hozzászólni, felvilágosítást kérni, azonban szavazati joga nincs és vezető tisztségviselővé nem választható.

2.2. A pártoló tag az egyesület részére vagyoni hozzájárulást teljesít, köteles az alapszabály és a közgyűlés határozatait betartani. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

2.3. A pártoló tag tagsági jogviszonya megszűnik:

• a természetes személy pártoló tag halálával, nem természetes személy pártoló tag jogutód nélküli megszűnésével,
• kilépéssel, bármikor, indokolás nélkül az elnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozat megtételével,
• kizárással, ha a pártoló tag a jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan megsérti, vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. Az elnök a kizárást kezdeményező kérelem beérkezésétől számított 30 napon belüli időpontra köteles az elnökségi ülést összehívni. A kizárási eljárásban érintett pártoló tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A pártoló tag kizárásáról lehetőleg az ezzel a napirendi ponttal összehívott első elnökségi ülésen határozni kell. Az elnökségi ülést egy alkalommal legfeljebb 30 nappal el lehet halasztani. A pártoló tag kizárása tárgyában az indítvány beérkezésétől számított három hónapon belül az elnökségnek határozatot kell hozni. A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a pártoló taggal közölni kell. A határozatot a meghozatalát követő 8 napon belül a kizárással érintett pártoló tagnak írásban, postai szolgáltató útján tértivevényes levélben meg kell küldeni.

A kizárt pártoló tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület elnökségéhez megküldött, de a közgyűlésnek címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnök 30 napon belüli időre köteles a közgyűlést összehívni. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát az elnök nyolc napon belül írásban köteles a kizárással érintett pártoló tagnak megküldeni, aki a határozat hatályon kívül helyezése iránt a Ptk. 3:35-3:36. §-ai alapján bírósághoz fordulhat.

A kizárásra okot adó magatartásról való tudomásszerzéstől számított egy év eltelte után kizárási eljárás a pártoló taggal szemben nem folytatható le.


• Amennyiben a pártoló tag a taggá válás alapszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg, az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség határoz és a határozatát köteles a pártoló tagnak postai úton vagy személyes átvétellel - az átvétel időpontjának rögzítésével - kézbesíteni. A tag a kézbesítéstől számított 15 napon belül a határozat ellen az elnökséghez benyújtandó, de a közgyűlésnek címzett halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a közgyűlés bírálja el a következő ülésén. Az eljárás során a pártoló tag képviselővel is eljárhat.


3. A tiszteletbeli tag: Az egyesület közgyűlése tiszteletbeli taggá választhatja azt a természetes személyt, aki az egyesület céljával kapcsolatosan kifejtett tevékenységével, szakmai tudásával, életútjával az egyesület tagsága körében elismerésre tett szert. A tagsági jogviszony a tiszteletbeli tag elfogadó nyilatkozatával jön létre.

3.1. A tiszteletbeli tag jogosult az egyesület legfőbb döntéshozó szervének az ülésén tanácskozási joggal megjelenni, ott hozzászólni, felvilágosítást kérni, véleményt nyilvánítani, azonban szavazati joga nincs és vezető tisztségviselővé nem választható.
3.2. A tiszteletbeli tag köteles az alapszabály és a közgyűlés határozatait betartani. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
3.3. A tiszteletbeli tag tagsági jogviszonya megszűnik:

• a tiszteletbeli tag halálával,
• a tiszteletbeli tag bármikor, indokolás nélkül az elnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozattal lemondhat a tiszteletbeli tagságáról,
• A tiszteletbeli tag tagsági jogviszonya megszűnik a tiszteletbeli tagi cím megvonásával, ha a tiszteletbeli tag a jelen alapszabály rendelkezéseit, vagy a közgyűlés határozatát súlyosan megsérti vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Az eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a közgyűlés folytatja le. A tiszteletbeli tagi cím megvonására az indítványt az elnökséghez kell benyújtani. Az elnök az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belül köteles a közgyűlést az általános szabályok szerint, ezzel a napirenddel összehívni. Az eljárásban a tiszteletbeli tagot a közgyűlésre az indítvány mellékelésével kell meghívni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az közgyűlés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. A közgyűlésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az eljárás során a tiszteletbeli tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tiszteletbeli tagi cím megvonása tárgyában hozott határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a tiszteletbeli tagi cím megvonás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá az arra való figyelmeztetést, hogy a tag a határozat hatályon kívül helyezését kérheti a bíróságtól a Ptk. 3:35. § és 3:36.§-ai szerint. A határozatot a taggal írásban postai úton közölni kell.

A tiszteletbeli tagi cím megvonására okot adó magatartásról való tudomásszerzéstől számított egy év eltelte után a tiszteletbeli tagi cím megvonására irányuló eljárás a tiszteletbeli taggal szemben nem folytatható le.


4./ Az egyesület „tiszteletbeli elnöke” cím adományozásának feltétele, hogy az érintett egyesületi tag, legalább egy ciklusban elnöki tisztséget viselt, és ezt a funkcióját kiemelkedően látta el. Ennek megítélése a közgyűlésre tartozik, és az odaítéléséhez a jelenlévők 2 /3 –os igenlő döntése szükséges.
Hatáskörét tekintve a tiszteletbeli elnök, intézkedésre nem jogosult, javaslatokat, észrevételeket tehet. Meg kell hívni minden elnökségi ülésre . A tiszteletbeli elnöki cím megszűnésére a 3.3. pontban foglaltak az irányadók.


IV.
Az egyesület szervezeti felépítése


Az egyesület szervei: a közgyűlés, az elnökség és a felügyelő bizottság.
1. A közgyűlés
1.1. Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
1.2. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.

A közgyűlést az elnök meghívó megküldésével, vagy személyes átadásával - az időpont rögzítése mellett - hívja össze, akként, hogy azt a tagok illetve a közgyűlésen részt venni jogosultak a közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal kézhez kaphassák.

A meghívónak tartalmaznia kell

• az egyesület nevét és székhelyét;
• a közgyűlés idejét és helyszínét;
• a közgyűlés napirendjét, amelyet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

 

Határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.

A közgyűlés helyszínét elegendő a meghívóban megjelölni akkor is, ha az eltér az egyesület székhelyétől.
A közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az ügyvezetés a tagnak – kérelmére – köteles felvilágosítást adni.

1.3. A közgyűlés az ülését az egyesület székhelyén tartja. Az elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával a közgyűlés megtartására a székhelytől eltérő helyet is meghatározhat.
1.4. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, azt akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúan hozzájárul az ülés megtartásához.
1.5. A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. A tag a közgyűlésen jogosult képviseltetni magát.
1.6. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított nyolc napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök a közgyűlés időpontjáig nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárul. Amennyiben a közgyűlésen nem jelent meg a részvételre jogosultak; háromnegyede és/vagy a napirend kiegészítésének tárgyában hozott határozattal kiegészített napirendi kérdés megtárgyalásához egyhangúan nem járulnak hozzá, abban az esetben a kiegészített napirend tárgyában a közgyűlési határozatban meghatározott időn belül az elnöknek újabb közgyűlést kell szabályszerűen összehívni, amelyen a kiegészített napirendet tárgyalni kell.

Az 1.5, pont valamint az 1.6./ pont második bekezdésében foglalt esetek körébe nem eső, nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az egyhangúságra vonatkozó feltételtől eltér.

1.7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező részvételre jogosultak több mint fele jelen van. A tag a közgyűlésen jogosult képviselővel képviseltetni magát.
Ha a közgyűlés határozatképtelen a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. Ezen tényre azonban a tagok figyelmét a meghívóban fel kell hívni.

A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell és a közgyűlési jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges.

1.8. A közgyűlést össze kell hívni, ha:
 a tagok legalább 1/3-a a napirendi pontok, a cél és az ok megjelölésével írásban kezdeményezi,
 az elnökség, a felügyelő bizottság indítványára,
 a bíróság elrendeli.
A tagok legalább 1/3-a által aláírt, a közgyűlés összehívására vonatkozó és a felvenni kívánt napirendi pontokat, a célt és az okot tartalmazó, az elnökségnek megküldött írásbeli kérelemre az elnök a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra összehívja a közgyűlést.

1.9. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult egyenlő szavazattal rendelkezik.
1.10. A közgyűlés kezdetén nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel meg kell választani a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és egy jegyzőkönyv hitelesítőt az egyesület tagjai közül. Ugyancsak nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel választja meg a közgyűlés a három tagú szavazatszámláló bizottságot.
A közgyűlés üléseit a levezető elnök vezeti.
1.11. A közgyűlés határozatait – ha a jogszabály vagy az alapszabály másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Bármelyik szavazásra jogosult indítványára, az egyes napirendi pontokban a közgyűlés - nyílt egyszerű szótöbbséges határozattal - elrendelheti a titkos szavazást vagy a névszerinti szavazást is.

Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott szavazata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület éves beszámolóját a közgyűlés nyílt egyszerű szótöbbséges határozattal hagyja jóvá.
1.12. A határozatokat a levezető elnök szóban hirdeti ki és szó szerint rögzítésre kerülnek a jegyzőkönyvben.
1.13. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül.
A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az egyesület nevét és székhelyét,
b) a közgyűlés helyét és idejét
c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat,
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá és egy, a közgyűlés által erre megválasztott szavazásra jogosult tag hitelesíti. A jegyzőkönyvben minden határozathozatalnál a határozatképességet meg kell állapítani. A jegyzőkönyvnek a közgyűlésen elhangzottakat lehetőleg szó szerint tartalmaznia kell, a határozatokat a levezető elnök által szóban kihirdetettel azonosan kell rögzíteni. Meg kell jelölni a leadott szavazatok számát és azok megoszlását is. Amennyiben a közgyűlés névszerinti szavazásról döntött a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a névszerinti szavazatokat is. Jegyzőkönyvbe kell foglalni a közgyűlés résztvevői által rögzíteni kérteket is.

Az egyesület ügyvezetése köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, valamint a jelenléti ívet az egyesület dokumentumai között elhelyezni és megőrízni.


Bármely tag a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását kérheti az ügyvezetéstől.


1.14. A közgyűlésen megjelentekről jelenléti ívet kell felvenni, amely tartalmazza a tag nevét, lakóhelyét és aláírását. A nem természetes személy tag esetében a jelenléti ív tartalmazza a tag elnevezését, székhelyét, a képviseletében megjelent személy nevét, lakóhelyét és aláírását. Ha a tag nem személyesen jár el a jelenléti ívhez csatolni kell képviselő részére adott teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást. Ez utóbbi esetben a jelenléti íven a tag képviseletében eljáró személy nevét, lakóhelyét és aláírását is tartalmaznia kell a jelenléti ívnek.
A tagokat azonos számú szavazat illeti meg, így a jelenléti ív a tagokat megillető szavazatok számát nem tartalmazza.
A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke, és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
1.15. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

• akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

1.16. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselők és egyéb egyesületi szervek tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelő bizottság éves jelentésének megtárgyalása, jóváhagyása;
j) a végelszámoló kijelölése;
k) a tagdíj mértékének megállapítása;
l) a tagok kizárását kimondó elsőfokú elnökségi határozat elleni fellebbezés elbírálása;
m) tiszteletbeli tag megválasztása, a tiszteletbeli tagi cím megvonásáról szóló döntés;
n) „ az egyesület tiszteletbeli elnöke” cím adományozása;
o) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
1.17. A közgyűlés által hozott határozatokról az elnökség köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a határozatok tartalma, időpontja, és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.
1.18. A közgyűlés határozatait az érintettekkel az elnök köteles nyolc napon belül postai úton ajánlott levélben közölni és az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, vagy az egyesület honlapján nyilvánosságra hozni.

2. Az elnökség
2.1. .Az egyesület ügyvezetését kilenc tagból álló elnökség látja el. Az elnökség tagjait valamint az elnökség tagjai közül az elnököt, és a két elnökhelyettest a közgyűlés választja 5 évi időtartamra. Az egyesület vezetői tisztségviselői az elnökség tagjai. Vezető tisztségviselővé az egyesület tagjai választhatók, az elnökség legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből. A vezető tisztségviselők megválasztására a közgyűlés nyílt egyszerű szótöbbséges szavazattal jogosult.

Az elnökség tagjainak megbízatása 5 évre szól.

Az egyesület elnöksége:

Fülöp Mihály elnök 4024 Debrecen Rákóczi u. 63.sz.
Kálmán Antalné elnökhelyettes 4028 Debrecen Kassai ú. 97.II/11
Gerencsér Attila dr. elnökhelyettes 4028 Debrecen, Simonyi u. 17.
Farkas Jánosné elnökségi tag 4066 Tiszacsege Óvoda u. 4.
Harkányi Károlyné dr. elnökségi tag 4028 Debrecen, Kardos u. 28.
Kovács András elnökségi tag 4032 Debrecen, Németh L. u. 49.
Nyirkos Tibor elnökségi tag 4150 Püspökladány, Katona J. u. 25.
Raffay Zoltánné elnökségi tag 4400 Nyíregyháza, Északi krt. 4.
Szabó Lászlóné elnökségi tag 4060 Balmazújváros, Zrínyi M. u. 31.

A kibővített elnökség tanácskozási joggal rendelkező tagjai: az egyesület korábbi elnökei, a Pedagógusok arcképcsarnoka kiadvány szerkesztői és a tagszervezetek vezetői. Tagszervezet alakítható az egyesület székhelyén kívüli településeken, legalább négy fővel.

2.2. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
2.3. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
2.4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki a közügyek gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll.
Nem lehet vezető tisztségviselő a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve ezek hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
2.5. Az elnök az egyesület tagjai részére köteles az egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést az elnök a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
Az elnök megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
2.6. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
2.7. Az elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze a tagok részére az ülést megelőzően 15 nappal kézbesített az ülés helyét, időpontját és napirendjét tartalmazó írásbeli meghívóval. Az elnökség ülése nyilvános. Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni.
2.8. Az elnökség határozatképes, ha az elnökségi ülésen az elnökségi tagok kétharmada jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést 15 napon belül meg kell ismételni.
2.9. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, a tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
2.10. Az elnökség hatáskörébe tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése,
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) a tag felvételéről való döntés, a tiszteletbeli tag kivételével,
n) tiszteletbeli tag felvételére javaslattétel,
o) a tagsági jogviszony felmondása,
p) a tag kizárása tárgyában hozandó elsőfokú határozat meghozatala,
r) mindazok a kérdések, amelyeket a jogszabály vagy az alapszabály az elnökség hatáskörébe utal, illetve amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
2.11. Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben.
A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.
2.12. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
2.13. Az elnökség tagja kérheti a bíróságtól a közgyűlés és az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.
A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a felügyelő bizottság tagja a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
2.14. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) vezető tisztségviselő halálával vagy a közhasznú szervezet jogutód nélküli megszűnésével;
e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
2.15. Az egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
2.16. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesület közgyűléséhez, vagy másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

3.Az egyesület elnöke
Az egyesület elnökét a közgyűlés választja meg.
3.1.Az elnök feladata és hatásköre:

• az elnökség és a közgyűlés összehívása,
• a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása,
• vezeti az elnökség üléseit,
• utalványozási jogot gyakorol,
• képviseli az egyesületet,
• a közgyűlés és az elnökség határozatainak érintettekkel való közlése és nyilvánosságra hozatala,
• az iratbetekintést biztosítani,
• kapcsolatot tart a tagszervezet vezetőkkel és a Pedagógusok arcképcsarnoka kiadvány szerkesztőivel,
• gyakorolja az egyesület munkavállalói feletti munkáltatói jogokat.

3.2. Az egyesület elnöke köteles a közgyűlés és az elnökség határozatairól nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a határozat időpontja, hatálya, tartalma, a döntést támogatók és ellenzők számaránya - ha lehetséges- a személye is.

3.3. Az egyesület elnöke köteles az elnökség határozatait az érintettekkel a meghozatalt követően nyolc napon belül az érintettekkel megismertetni és a honlapon közzé tenni.

3.4. Az egyesület elnöke köteles gondoskodni a pénzügyi nyilvántartás és a tagnyilvántartás (tagjegyzék) vezetéséről. Fel kell tüntetni a tag nevét, lakóhelyét, tagsági jogviszonya keletkezésének időpontját.

3.5. Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet. Az íratbetekintési igényt az elnöknél kell írásban bejelenteni. Az elnök köteles a bejelentést követő nyolc napon belül – a bejelentő értesítésével - az egyesület székhelyén az iratbetekintést biztosítani.

4. A felügyelő bizottság

Az egyesület közgyűlése az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzésére három tagú – egy elnökből és két tagból álló – felügyelő bizottságot választ. A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása öt évre szól. A felügyelő bizottság jogosult az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizni.

Az egyesület felügyelő bizottságának tagjai:
Papp Gézáné elnök 4031 Debrecen Kishegyesi u. 39-41.
Nagyné Lengyel Erika tag 4177 Földes Zoltai L. u. 2.
Oláh Imréné tag 4080 Hajdúnánás Kéky L. u. 11.

4.1. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek

• cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
• Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn,
• továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

4.2. A felügyelő bizottság tagjai a felügyelő bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelő bizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

4.3. A felügyelő bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület vezető tisztségviselőjéhez intézi.

4.4. A felügyelő bizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

4.5. A felügyelő bizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. A felügyelő bizottság elnöke vagy tagja jogosult az elnökség ülésén tanácskozási joggal megjelenni.

4.6. A felügyelő bizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik, üléseit az elnöke hívja össze, az ülést megelőzően legalább nyolc nappal kézbesített napirendet is tartalmazó írásbeli meghívóval. Az ülés határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van.

4.7. A felügyelő bizottság határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők szótöbbségével hozza.

4.8. A felügyelő bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az egyesülettel szemben.

4.9. A felügyelő bizottság tagja kérheti a bíróságtól a közgyűlés és az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az létesítő okiratba ütközik.
A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a felügyelő bizottság tagja a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

V. Az egyesület képviselete

1. Az egyesületet az elnök, önállóan képviseli.
2. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát személyesen gyakorolja.
3. Az egyesület bankszámlája fölötti rendelkezési jogot az elnök önállóan gyakorolja.


VI. Az egyesület vagyona és gazdálkodása

1.Az egyesület a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.

Az egyesület a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.
A civil szervezet
a) alapcél szerinti (közhasznú), és
b) gazdasági-vállalkozási
tevékenységet folytathat.
Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
A civil szervezet számviteli nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok alapján az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének és gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye (nyeresége, vesztesége) egymástól elkülönítve megállapíthatók legyenek.
Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
A civil szervezet ügyvezető szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
Az egyesület rendes tagjai kötelesek évi 2000.-Ft tagdíjat fizetni a közgyűlés díjmegállapító határozatának közlését követően minden év március 31.-ig az egyesület pénztárába vagy bankszámlájára való befizetéssel.
2.Az egyesület könyvvezetési és nyilvántartási szabályai
A civil szervezetnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.
A civil szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.
A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.
Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.
A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
A civil szervezet könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.
A civil szervezet beszámolója tartalmazza:
a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),
b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.
A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.
A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.
A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.
A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges az Ectv. 32. §-a szerinti adatokat, mutatókat.
A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását
A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.
Ha a civil szervezet a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos letétbe helyezési kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.
A civil szervezet beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.


VII. Az egyesület megszűnése

1. Az egyesület jogutódlással való megszűnése
Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
1.1. Egyesülés
Az egyesület más egyesülettel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó egyesületek megszűnnek, és új egyesület jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó egyesület szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik egyesület.
1.2. Szétválás
Az egyesület különválás vagy kiválás útján több egyesületté szétválhat. Különválás esetén az egyesület megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több egyesületre, mint jogutódra száll át. Kiválás esetén az egyesület fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő egyesületre mint jogutódra száll át.
2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése:
2.1. Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok kimondják megszűnését;
d) az arra jogosult szerv megszünteti,
e) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
f) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
2.2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
2.3. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

VIII. Záró rendelkezések

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cet.), illetve a civil szervezetekre vonatkozó egyéb jogszabályokat kell alkalmazni.
Ezt az alapszabályt az egyesület 2017. március hó 31. napján megtartott közgyűlése 5/2017(03.31.)KSPE sz. határozatával fogadta el.

Debrecen 2017. március hó 31. napján.


Fülöp Mihály
az egyesület elnöke

 



ZÁRADÉK: Alulírott Dr. Sándor István ügyvéd (4025 Debrecen Széchenyi u. 8. fszt. 4. székhelyű) ügyvéd igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.
Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a 2016.március hó 30.-i alapszabály alábbi pontjainak változása adott okot:

II/1.4. ,II/1.5.,II/1.3.,II/1.6. IV/1.2., IV/1.4., IV/1.5., IV/1.6., IV/1.7., IV/1.10., IV/1.11.,
IV/1.13., IV/1.14., IV/2.1., IV/2.10 f) és g) pont, IV/2.11.


Az alapszabálynak az aktuális jogszabályok alapján történt módosítását a a vastagon szedett és dőlt betűs szövegrész tartalmazza., amely 2017. március hó 31. napjától hatályos.

„Készítettem és ellenjegyzem”
Debrecen 2017. március hó 31. napján